A Színpad

Sziveri-Janos

   Emlékszoba megnyitását és Sziveri János mellszobrának az elhelyezését tervezik – Muzsla így őrzi a falu szülöttének emlékét.

   1992 őszén alakult meg Muzslán a Sziveri János Művészeti Színpad. Hosszú idő ez a 28 év, sok minden történt közben úgy a Színpad életében, ahogy mindannyiunk életében is. Az alapítók, Sziveri János tragikus sorsú helybeli költő néhány barátja és tisztelője, jól ráéreztek arra, hogy Muzslán szükség lehet egy ilyen jellegű szervezetre. Azt talán még ők sem merték remélni, hogy egy irodalommal és egyéb művészetekkel foglalkozó, irodalmi esteket szervező, fiatal tehetségeket támogató mozgalom ilyen hosszú ideig fennmarad. Nem kis dolog ez, ha belegondolunk abba, hogy itt a szórványban működik és ennyi ideig megmarad egy, viszonylag igényes, művészeteket istápoló magyar civil szervezet, miközben az említett időszak a mi vidékünkön nem a nyugalomról és az unalmas jóléti társadalomról szól. Ehelyett a háborúk, a sorozások, a gazdasági összeomlások színpompás változatai, és a mind erőteljesebb kitelepülés váltogatják egymást. Ilyen körülmények között is, majd harminc éven keresztül megmaradt a Színpad. Nem volt ez közben sem egyszerű, sem könnyű. Volt, aki egy idő után belefáradt, van, aki már nincs közöttünk az alapítók közül, de mindig volt néhány ember, aki tovább vitte a gondolatot, átmentette az ötletet a nehéz, ordas idők egyikéből a másikba, többszörösen újraszervezve a Színpadot. Nekik köszönhető, hogy ma is működik a szervezet, továbbra is találkozhat a helyi irodalomkedvelő közönség a vajdasági írókkal, költőkkel, művészekkel, vannak irodalmi estek… Komoly, elkötelezett munka eredménye ez, elismerés járna érte nekik. De nem az elismerés miatt tették, amit tettek, hanem azért, hogy legyen Muzslán egy szervezet, amely irodalommal foglalkozik, és eközben emléket állít Sziveri Jánosnak, a költőnek. Ez sikerült, és ez számukra az elismerés.

   A körülmények az idő múlásával változtak.  Volt a szervezetnek fénykora, gondolok itt a Sikoly irodalmi és művészeti folyóiratra, kötetek kiadására, irodalmi pályázatokra… Voltak közben hullámvölgyek is, amikor lelassult a munka, csökkentek a lehetőségek, szűkült az irodalomkedvelők mozgástere. Ezekben a pillanatokban felvetődött az is, hogy már nem érdemes, talán fel kellene adni. Ez mégsem történt meg.

   Mára elmondható, hogy a Színpad körül kialakult egy tömör, elkötelezett, lelkes csapat. Nekik köszönhetően, úgy tűnik, továbbra is működik a rendszer. Komoly erőfeszítések árán a Színpad tevékenysége, a társadalmi körülmények dacára, bővülni látszik. Továbbra is érdekes irodalmi estek szerveződnek, érdemes vendégművészek a Színpad moderátorainak segítségével teszik azokat felejthetetlenné. De ez nem minden. A helyi Szervó Mihály Általános Iskolában hamarosan felavatásra kerül a Sziveri-emlékszoba, ahol a névadó költő kéziratai, képei, rajzai, személyes tárgyai lesznek kiállítva. Ez reményeink szerint hozzájárul majd a diákok érdeklődésének felkeltéséhez Sziveri élete és műve iránt. Mindenesetre tiszteletre méltó gesztusa annak az iskolának, ahova Sziveri járt.

   A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület előtti téren Sziveri János mellszobrát tervezi a Színpad elhelyezni. A költő Muzslán született, innen indult. Miután mára Sziveri közismert, nagy költő lett, a Színpad indítványára végre méltó emlékművet kaphat a szülőfalujában is. A szobor aljzata már készül. Rengeteg munka, tervezés, konzultáció és lobbizás eredménye lesz ez a mellszobor. Természetesen, a Színpad mindent megtesz, hogy a leendő mű teljes összhangban legyen az ott álló Petőfi szoborral, a térrel és a utca, valamint az épület esztétikájával. A fentiekből talán kiderül, hogy nem ül ez a szervezet a babérjain, és főleg nem ül ölbe tett kézzel. Sok minden beindult, alakul, működik. Azt mondta egyszer valaki, hogy a kultúrában is minden a pénzről szól. Nem tudhatni, ez mennyire igaz, de az tény, hogy a manapság időszerű pályázati lehetőségek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a Színpad működhessen, és az említett tervek ne maradjanak puszta ábrándok, hanem kivitelezésre kerüljenek.  

   A fenti projektek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a tartományi alapok, a nagybecskereki önkormányzat és a Magyar Nemzeti Tanács segítsége nélkül nem jöhetnének létre. A Színpad, illetve annak vezetősége megpróbál beilleszkedni a mai világba, megérteni annak törvényszerűségeit, és úgy tűnik, a tervezett dolgok lassan, de biztosan összejönnek. A Színpad is, a többi szervezethez hasonlóan, amennyire lehetséges, él a pályázati lehetőségekkel, kikéri a szakemberek véleményét és segítségét, megpróbálja követni a szabályokat.

   Amíg a dolgok működnek és a szervezet megvalósítja céljait, nincs ok a panaszra. Mindig lehetne jobbat és többet elérni, de a Színpad elégedett a rendelkezésére álló lehetőségekkel, és innen kezdve már inkább a művészetben, irodalomban próbálja megtalálni az örömét. Talán nem is kell többet elvárni egy művészetkedvelő társaságtól.

  • Ispánovics Endre, a SzJMSz elnöke