Új megoldást kellett keresni annak érdekében, hogy ne legyen kiesés a magyar tanulók további iskoláztatását illetően vidéken sem. A múlt század kilencvenes éveiben az akkori muzslyai önkormányzat és az egyházi vezetők közötti megbeszélés eredményeként fogalmazódott meg az ötlet, hogy építsenek egy fiúkollégiumot Muzslyán. Mivel a miloševići időkben csak az egyházi vagyon volt a biztos, kevésbé bántható terület, így született meg a döntés, hogy a kollégium az egyház területén épüljön fel. A kollégiumban mindkét érdekelt fél lehetőséget látott a vidéki magyar diákoknak a nagy­becskereki középiskolák magyar osztályaiba való beiskolázását illetően. Ekkor már működött a nagybecskereki leánykollégium, Gizella nővér vezetésével. Akik a magyar diákok érdekében tenni szerettek volna, az egyház részéről a szlovén származású Tratnjek Stanko plébános és a bolgár származású Kalapis Stojan atya voltak. Az Apáczai Közalapítvány igazgatója, Csete Örs több alkalommal járt a helyszínen, és szembesült a tényekkel, ennek eredményeképp meg is érkezett a segély a közalapítványtól. A szalézi rend is jelentős anyagi támogatást nyújtott a XXI. századi követelménye­ket is kielégítő fiúkollégium megépítéséhez. A kollégium körüli munkálatok két évig folytak, 2000-től 2002-ig. A bánsági megyés püspök, msgr. Huzsvár László is támogatta az elképzelést, és áldását adta, imáival fohászkodva az Úrhoz.

   A kollégiumban hetvenkilenc fiúnak van lehetősége bentlakásos módon folytatni középiskolai tanulmányait a nagybecskereki középiskolák valamelyik magyar osztályában. Ezáltal adottak a feltételek az osz­tályok megnyitására, mert van elegendő diák, a fiú- és a leánykollé­giumnak köszönhetően. A kollégista közül évente 10-12 a végzős, ami azt jelenti, hogy legalább annyi elsőst fogadhat be évente a kollégium. A kollégisták tanulását és szabadidőprogramjaikat több nevelő felügyeli. 2008-ra megépült a bekerített, kivilágított sport­pálya, a kollégiumnak jól felszerelt, több ezer kötetet tartalmazó könyvtára, kápolnája, informatikai-számítógépes tanterme, tanuló­szobája, társalgója, tv-szobája, tornaterme van, állandó internetkapcsolattal, tele­fonhasználattal. Konyhája kitűnően felszerelt, az ebédlője kellemes hangulatú, a háromágyas szobákhoz egy-egy fürdőszoba tartozik, és télen központi fűtés biztosítja a tanuláshoz optimális feltételeket.

   A kollégium a tanítási szünidők (tavaszi, nyári, téli) alatt az ifjúság számára különböző képzéseket, találkozókat, lelkigyakorla­tokat szervez. Vezetői nagy gondot fordítanak a bentlakók neve­lésére, a diákok tanulmányi eredményének állandó ellenőrzésére,ügyes-bajos dolgaik orvoslására, megbeszélésére.

   A kollégiumot és vezetését, a bentlakók életének irányítását Kalapis Stojanra – Stojan atyára – bízták, hiszen őt elfogadják a fiatalok, tekintélye van, mert bármelyik pillanatban készségesen áll a fiatalok mellé helyzettől, időtől függetlenül. Az egyházi és hitoktatásbeli kötelezettsége melletti idejét a kollégiumban tölti, már 2002 óta, amióta a kollégium működik.

   Gerdof Zsolti 1979-ben és Gabona Ferenc 1973-ban született ők Stojan atya jobbkezei. A kollégium mindenesei, ők az operatív személyek, aki Stojan atya mellett a kollégium életét óráról órára, naprakészen tervezik, szervezik, ellenőrzik.