A Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület

   A falu és a helyi iskola pedagógusai szaktudásának, szellemi erejének bevonásával újabb szakcsoportokkal bővült az egyesület. A múlt század ötvenes éveiben a színjátszás mellett a következő szekciók működtek: biliárd, sakk, népegyetemi, könyvtár, zene és vigalmi szakosztály. Erre az időre vezethető vissza a néptánccsoport megalakulása is. Mindegyik nagy lelkesedéssel dolgozott, a létszám gyarapítása mellett a gyakorlásra, a fellépésekre és a versengésre összpontosítottak.

   Az előadások, rendezvények és bálok szervezése álltal befolyt bevételt az egyesület tevékenységére és a körülmények javítására fordították. A hatvanas években a faluban bevezették az ún. pótadót, és a helyi közösség számlájára befizetett eszközök egy részét a művelődési életre fordították. A fejlesztési terv keretében 1963-ban kerthelyiséggel, nyári színpaddal és az azt kiegészítő fedett páholyokkal bővítették az egyesületet.

   1965-ben lebontották a művelődési egyesület épületét, és egy év múlva már el is készült a 400 m2 alapterületű nagyterem mellékhelyiségekkel, színpaddal, öltözőkkel, szertárral. 1979-ben a művelődési egyesület terme elé újabb bővítések keretében egy büfé került, az emeleti részben pedig a könyvtár, szertár és két iroda kapott helyet.

   1970-ben a művelődési egyesület kereteiben Szilasi Mihály vezetésével   megalakult a citerazenekar, mely azóta töretlenül  jelen van a falu  művelődési életében, sőt nem csak Muzslyán, hanem vajdasági szinten is képviseli a közösséget.1981-ben Gulyás Valéria vezetésével alakult meg a női kórus, mely hamarosan férfi tagokkal  bővült, és átalakult vegyes kórussá.

   A 2003-as évek körül és az azt követő években az intenzív tagtoborzásnak köszönve a gyerekek bevonásával újabb szakcsoportok alakultak, mint a majorét tánccsoport, a mesemondók szakköre, a Margaréta leánykórus, az Apróka énekkar, de gyerekekből álló citerazenekar (Pöngető) is alakult. Az ezt követő időszakban 14 szakcsoport is működött a művelődési egyesületben.

   A művelődési egyesület nem csak helyi szinten tevékenykedett, hanem Vajdaság-szerte  aktív szerepet vállalt a művelődési életben, és ugyancsak nagyon jó kapcsolatot ápolt a sándorfalvi Budai Sándor Művelődési Házzal is. E kapcsolatnak köszönhetjük a művelődési egyesületünk előtt álló Petőfi mellszobrot is, melyet 2010 júniusában állítottunk fel.

   Művelődési egyesületünk azzal büszkélkedhet, hogy négyszer volt házigazdája a Durindó népzenei szemlének (1977., 1987., 1997. és 2014.), és kétszer a Gyöngyösbokréta néptáncszemlének. Ugyancsak kétszer voltunk házigazdái a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozójának (1999. és 2009.).

   Művelődési egyesületünk szakcsoportjairól nyugodtan elmondhatjuk, hogy méltóképpen képviselik Muzslyát bárhol is lépjenek fel. A különféle megmérettetéseken is számtalan díjat kaptak, ezek közül megemlíteném az Ex Libris Díjat (2006.), a kárpát- medencei Vass Lajos népzenei vetélkedőn kiérdemelt Nagydíjat (2012.), a Bodor Anikó- díjat (2013.), a Szerb Köztársaság aranyéremét a kultúra terén elért eredményekért (2016.), Lele József citeraszólistánk pedig kiérdemelte a Népművészet Mestere díjat (2018).
A művelődési egyesület a legutóbbi bejegyzéskor, 2010-ben hivatalosan is módosította nevét Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületre.

Petőfi - címer

Dobó József

Elnök

Cím: Magyar Kommün u. 39 sz.
Muzslya, 23206

RÉMUSZ (RÉgi MUzslyai SZokások) Hagyományápolók Egyesülete

   Az Amatőr Szakácsok és Hagyományápolók Egyesülete hivatalos bejegyzésére 2007-ben került sor, habár Gregus József, az egyesület első  elnöke elmondása szerint az egyesület már néhány évvel korábban, 2002-ben kezdte tevékenységét azzal a céllal, hogy ide települt őseink magukkal hozott hagyományaik, népi szokásaik ötvözetéből keletkezett értékeket megmentsék a feledéstől,  módot találjanak a kihalófélben levő szokások, hagyományok, értékek átadására. Ebből a célból a következő alosztályok kezdték el működésüket és értek el kiemelkedő teljesítményeket a maguk területén:
* amatőr szakácsok,
* kancsikások,
* vőfélyek, koszorúslányok,
* hagyományos aratók,
* nagyanyáink kalácsai,
* nótakedvelők.

   Tevékenységükben fontos volt számukra, hogy gyökereinken keresztül bizonyítsák, van múltunk, jelenünk, és ezen értékek átmentésével lesz jövőnk is.

   A muzslyai Amatőr Szakácsok és Hagyományápolók Egyesülete a 2016-os év folyamán Alapszabályzata módosítás mellett a RÉMUSZ Hagyományápolók Egyesülete néven sikeresen folytatta a megkezdett tevékenységeket és csakhamar „kinőtte” régi székhelyét- a „Kisházat”, így a Muzslya H. K. Tanácsa 2017.02.14-én meghozott 24/17 számú határozata értelmében eddigi székházát a Magyar kommün u. 59 alatti „Kisházat” a H. K. rendelkezésére bocsájtotta tájház kialakítása céljából és átvette székhelyül a Tanács által kijelölt Muzslyaiak Klubja épületét  a Magyar kommün u. 42 alatt.  A RÉMUSZ  H. E. szorgalmas tagjai odaadó munkával, nagyon sok idő (3597 munkaóra tagjaink és ismerőseink, barátaink  önkéntes munkaórái), energia és anyagiak   ráfordítása (magánszemélyek, helyi vállalkozások, egyesületünk  tagjainak önkéntes adományai …) árán  2 év alatt a siralmas állapotban lévő és régóta felújításra váró épület sikeresen rendbe tette.

   A 2019-es év május 11-én  14. alkalommal szerveztük meg a Muzslyai lakodalom néven ismert vőfélyek és koszorúslányok hagyományos találkozóját számos vőfély és koszorúslány részvételével. Szervezésünkben zajlott le október 19-én a XV. Nemzetközi Pásztornap,  a pásztoréletet, kultúrát, gasztronómiát éltető rendezvényünk.

   Ezek mellett számos más rendezvény társszervezője, részvevőjeként szerepeltünk az elmúlt években mint pl. Muzslyai Farsang és Töpörtő-fesztivál (társszervező, kivitelező), Szentiváni éj (szervező),  Muzslyai Aratóverseny (társszervező, résztvevő), Bánáti Szorgos Kezek-regionális etno-szemle Arany-díjas résztvevője, Zentai Birkanyíró  Fesztivál (résztvevő),Bánáti Mese résztvevője,Törökbecsei Babételek szemléjének 1. helyezettje, Road Flyers Motrostalálkozó, Lukácsfalvai Paradicsom-fesztivál(résztvevő), Muzslyai Búcsú (társszervező), Nagybecskereki Ajvárfőző Verseny Ajvár-királya,a Tóbai Szárma – fesztivál 1. helyezettje, Adorjáni Hurka és Kolbászfesztivál kiemelt II. helyezettje ill. Bronzérmese, Karácsonyi  Jótékonysági Vásár (besegítő)…

   Kiemelt rendezvényeink: A MUZSLYAI LAKODALOM rendezvényünk a régi lakodalmak gyönyörű népi szokásait hívatott újra és újra a látogatók szívébe csempészni, feleleveníteni, megmenteni a feledésbe sodródástól. Egy nemzet, nemzetiség csak úgy tudja megőrizni nemzeti mivoltát, ha megismeri kultúráját, népi szokásait, hagyományait, viszont az egyénben a nemzeti hovatartozás érzetét csak úgy tudjuk feleleveníteni, ha lehetővé tesszük személyes részvételét azokon, azok csodás átélését. Ilyen célú rendezvény főleg itt, a szórványban nagy jelentőségű, ahol az egyre ritkuló házasságkötések, egyre gyakoribb vegyes-házasságok a nyugatias stílus előretörését eredményezi, így a mai ifjú generáció már csak az idősek elbeszéléseiből ismerheti meg lakodalmi szokásainkat, megőrzött felvételeket nézve gyönyörködhet azok szépségében.

Rémusz - Muzslya

Nagy József

Elnök

Cím: Magyar Kommün u. 42 sz.
Muzslya, 23206

Nők Klubja

   A Nők Klubja 1974 február 14-én alakult, azzal a céllal, hogy jobbá tegye a falusi nők helyzetét, hozzájáruljon a település fejlődéséhez és szorgalmazza a falusi turizmus fejlődését, valamint a hagyományok különböző formáinak összegyűjtését, ápolását, átmentését az utókor számára.

   Első elnöke Palatinus Aranka volt, a titkár Restás Anna tanító néni. Látogatták a betegeket, időseket, gyűjtési akciókat szerveztek a rászorulók részére, aklalmi műsorral megünnepelték  a nők-,  az idősek napját és a jeles ünnepeket. Számtalan egészségügyi felvilágosító előadást szerveztek, amelyeken orvosok adtak elő.

   1977-ben Muzslyán szervezték meg a MIRK-et (kézimunkázók és gyűjtők nemzetközi kiállítása), és évről évre mind jobban és jobban teljesítettek. E rendezvénytől kezdve a tagok himzőasszonnyá lettek. Több dobogós helyezést értek el, amikor a különböző versenykategóriákban kiál­lított munkákat pontozták. Az elmúlt négy évtizedben, Vajdaságban a legsikeresebb klubok közé tartoznak. A kiállított munkák között található hímzés (fehér, színes), kivarrás, horgolás, kötés, szalmázás stb., különböző téma köré összegyűjtött tárgyak, falvédők, szentképek, festmények, egyéb régi tárgyak, képzőművészeti alkotások stb. A muzslyai pipacsos minta különboző a szűkebb és tágabb környezetben találhatóaktól, és ezt igyekeznek népszerűsíteni.

   A MIRK házigazdái és szervezői voltak 1997, 2001, 2008, és 2016-ban. Ezeken a rendezvényeken a Szervó Mihály Ált. Iskola diákjaival és nevelőivel, valamint a MAKK tagjaival közösen állítjáj ki legszebb alkotásaikat. Szerves részeivé lettek a Kárpát-medencei magyar folklórnak.

   Többször kiállítottak Budapesten a Magyarok Házában, Mindszenten, Zsepcén, Belgrádban, Pozsarevácon, Zlatiboron, Gornji Milanovácon, Pudarcin és számtalan városban a Vajdaságban.

   A nyolcvanas évektől lakodalmak, bálak, esték, rendezvények lebonyolítását vállalták (sütés-fözés, mosogatás, felszolgálás, takarít), helytálltak irodalmi és egyébb táborokon. Készítik a jobbnál-jobb süteményeket és főzik hagyományos ételeiket. Kiálláítsokat, találkozókat és képzéseket szerveznek. Évente eljárnak a Nemzetközi Kiállításokra, gasztronómiai-turistikai vásárokra, vetélkedőkre, találkozókra és képzésekre. Jótékonykodnak. Közreműködnek a civil szervezetekkel, az önkormányzattal és számtalan Nő klubbal, csoporttal.

   A nyolcvanas évek végén elsőként kezdték nyilvánosan megszervezni a vallási ünnepeket, karácsonyi műsort készítettek, húsvéti-, pünkösdi bált rendeztek.

   A Klubnak két évtizeden át kórusa és zenekara volt. Felléptek a Durindókon és más rangos rendezvényeken.

   A Klub munkájáról rendszeresen tájékoztattak az Újságok, a Rádió- és TV állomások.

   A több mint négy évtized alatt, számtalan elismerésben részesültek (serlegek, nivó-dijak, Nagymesteri diplomák és elismerő oklevelek.

   A tagok minden szerdán szép számban összejönek. A létszám, hosszú éveken át 60-70 között mozgott.

   Az elmúlt évtizedekben a Nők Klubjának több elnöke is volt: Palatinus Aranka 1974–1980, Miklós Erzsébet 1981–1983, Borsos Irén 1984–1995, Lázár Enikő 1996–1997, Palatinus Aranka 1997-2015, Molnár Rozália 2016-.

Nők klubja - Muzslya

Molnár Rozália

Elnök

Cím: Magyar Kommün u. 42 sz.
Muzslya, 23206

Klaszter Fókusz családi gazdálkodók egyesülete

   A Klaszter Fókusz családi gazdálkodók egyesülete felkarolta a családi gazdálkodókat és vállalkozókat. A közös fellépés a nyersanyag piacon, közös értékesítés, fellépés a bankok és az állam iránt, valamint számos más közös érdek tartja őket össze.

   Egyesületünk legnépesebb csapata a manifesztációk és kiállítások-vásárok szervezésével foglalkozó szekció. Ez a kis csapat több mint száz aktivistát számlál. Itt mutatkoznak be a zöldség termelők, virágtermelők, méhészek, borászok, halászok, vadászok, kézimunkások, kancsikások, erzsébetlaki nádfeldolgozók, amatőr festők, gyűjtők, kocsmárosok, szakácsok, tej és hústermelők-feldolgozók. Itt tárjuk fel a falusi-tanyai turizmus lehetőségeit…

   Bemutatkozásunk céljábol évek óta részt veszünk, és magunk is szervezünk kiállításokat, vásárokat. Így Muzslyán is már szerveztünk hét eredményes kiállítást, ahol a családi gazdaságok és vállalkozók mutatkoztak be.

   Feladatunk éveken keresztül a hagyomános aratóünnepség, hagyományos aratóverseny megszervezése is. Az aratóversenyt alkalmi kiállítás kísérte. A résztvevők és vendégek egy közös mulatsággal fejezik be a kenyér napot.

   A zöldségtermelők vállalatot alapitottak a Kft Császár kertet. Itt valósitják meg közös érdekeiket.A növénytermesztők, tejtermelők a szövetkezet felszámolása után gazdátlanok maradtak. Ezért a Klaszter Fókusz családi gazdálkodók egyesülete az elmúlt évben megtett mindent és lehetőséget biztosított arra, hogy ezeknek a termelőknek is legyen gazdasági társaságuk az pedig a szövetkezet.

    Az ekológiai szekció megcélozta a malom allatti, barátfalva előtti szúnyogos, mocsaras nádast, melyet közös munkával pályázatokon nyert eszközökkel egy kellemes pihenő kiránduló hellyé akarjuk varázsolni, amely a Barátok parkja lesz.

   2013. december 5-én ünnepélyesen adták át rendeltetésének a helyi közösség épületében helyet kapott irodát, az újonnan megnyílt Közép-Bánáti Civil-szórvány Központnak. Az újonnan megnyílt központ által a szórvány civil egyesületei számíthatnak a segítségre, mégpedig a Közép-bánáti régióba tartozók.

   A működtető a Fókusz Klaszter, családi vállalkozók egyesülete, amely a térség fejlődéséért száll síkra a megalakulásától. A Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére ez a Civil Központ Szórványközponttá alakult át.

Klaszter Fókusz családi gazdálkodók egyesülete

juhász Törköly Krisztina

Elnök

Cím: Magyar Kommün u. 59 sz.
Muzslya, 23206

Szent Márton borkedvelők egyesülete

   A Szent Márton Borkedvelők Egyesülete 2010 folyamán alakult meg, hivatalos bejegyezetésükre pedig 2014 őszén kerül sor. Az alapító tagok már sok évre visszamenőleg foglalkoztak borkészítéssel.

   Az egyesület célja közé tartozik a helyi szintű borászat fejlesztése, a tagok továbbképzése állttal, valamint a borkultúra terjesztése.

   Az egyesület székhelyének a Muzslyai Emmausz kollégium ad helyet. Itt tartják heti rendszerességgel az összejöveteleiket.

   Rendszeresen részt vesznek a falu által szervezett rendezvényeken, valamint a Temerinbe megrendezendő Vince napi borfesztiválon és más helyiségekbe megrendezendő borkóstolókon, ahonnan az egyesület tagjai folyamatosan kiváló eredményekkel térnek haza.

   A borkultúra terjesztésének céljából évente megrendezik a Márton napi borkóstolást, valamint egy borkóstolással egybekötött borászbált is. A környező borászegyesületekkel is szoros kapcsolatot ápolnak.

   Az egyesület megalakulása óta az egyesület elnöki tisztségét Rontó László tölti be.

   Szívesen várjuk köreiben nem csak a borkészítőket, de a borkedvelő új tagokat is.

Szent Márton Borkedvelők Egyesülete

Rontó László

Elnök

Cím: Magyar Kommün u. 56 sz.
Muzslya, 23206

A nyugdíjasok szervezete

   A munkaéveiket ledolgozók nyugállományba vonulnak. A szemléletváltás lényege, hogy a nyugdíjasok­nak is lehetőséget kell adni a kibontakozásra az életaktivitásuknak megfelelő formában. A cél az volt, hogy hozzák létre helyben a nyugdíjasok szervezetét. 1971-ben alakult meg Muzslyán az öregségi és rokkantnyugdíjasok alapszervezete. Évekre volt szükség, hogy a patriarchális gondolkodás talajában gyökeret eresszen az az elkép­zelés, hogy a nyugdíjasok is élhetnek teljes, aktív társadalmi életet. Az akkori faluvezetés úgy döntött, hogy a Piros Csizma udvarában megépítik a nyugdíjasok otthonát. Az anyagi támoga­tást a helyi közösség tanácsa állta, a munkálatokat a nyugdíjasok végezték ingyenesen. Ennek az összefogásnak az eredményeként már a következő évben elkészült az otthon, ahol a nyugdíjasok papírra vetett évi terveiket meg tudták valósítani

   A nyugdíjasok számbavétele, aktivizálása egy-egy rendezvény, munkaakció kapcsán nehezen indult. A vezetőség kitartásának és cselekvőképességének köszönhetően kialakult a heti, havi, évi munkamenet.

  A nyugdíja­sok több szekcióban fejtik ki tevékenységüket: sport, szórakozás (ének-, zenecsoport), munkaakciók. A vezetőség a tagság számának növekedésével (hiszen már elérte az 1000-et) kérte a faluvezetést, hogy bővítsék az otthonukat, amire sor is került, a bővítés során a Vöröskereszt szervezete számára is helyiség készült ugyanazon tető alatt. Az ezredforduló elején a kerthelyiség és a terasz is elkészült, ami lehetőséget adott arra, hogy a nyári hőségben a szabadban szórakoz­zanak. ….

Mindkét nyugdíjasszervezet szoros kapcsolatot ápol a városi nyugdíjas-egyesülettel, a muzslyai civil szervezetekkel és a helyi közösség tanácsával, a testvértelepülések nyugdíjasszervezeteivel, a környező hasonló egyesületeivel. A vezetőség évente igyekszik megszervezni a tüzelő (szén, fa), az élelmiszerek, tisztálkodási sze­rek beszerzését, az üdüléseket, kirándulásokat, alkalmi vigadalmi esteket. A falu minden megmozdulásában részt vesznek, több mun­kaakciót szerveznek, a Föld napja alkalmából évente szervezetekben is jeleskednek. Az öregségi egyesületet irányították, volt elnökök: Tóth Ferenc, Kovács András, Tápai Ferenc, Selymesi Ferenc, Bodor András, Téglási Sándor. Jelen pillanatban Hallai Mihály az elnök.

   A rokkantnyugdíjasok szervezetének elnökei, akik irányították a szervezetet: Révész Péter, Turinski Jovan, Rapos József, Pakai Mi­hály, Baranyi Mihály. Jelen pillanatban Sziveri Anna. 

   Mindkét nyugdíjas szervezet jó kapcsolatot ápol a magyarországi Mindszent város nyugdíjas-egye­sületével. A helyi közösség tanácsával mindig kitűnő kapcsolata volt, akárcsak a nagybecskereki nyugdíjasszövetséggel.

Nyugdíjasok szervezete - Muzslya

Miklós Valika

Rokkantnyugdijasok szervezetének elnöke

Cím: Magyar Kommün u. 42 sz.
Muzslya, 23206

Vajda László

Öregséginyugdijasok szervezetének elnöke

Cím: Magyar Kommün u. 42 sz.
Muzslya, 23206

Road Flyers motorosklub

   A Muzslán élő embereknek hosszú multja van a motorkerékpár használatában, mint mindennapi közlekedési jármünek, amely némelyikőjüknél átment egy szeretetre a motor kerékpár irant, mely vonzotta őket hogy minnél meszebbi tájakat, utakat járjanak be.

   Egy csoport fiatal ki szerette a motrokat és vezette is öket, a múlt század 80-nas éveikben, egy meghivásnak jóvátételével, és ez a barátkozásból, motrozásból  kifolyólag,  megszületet az ötlet-miért ne is alakitanák meg a saját motoros klubjukat a saját falujukban…

  Gombos Csaba kezdeményezésére 1997.01.15.-én egy gyüllés lett összehiva az ö mühelyében, ahol megszületett a döntés : megalakitanak egy motoros klubbot „Road Flyers“ név alatt. Ez vol egyben az első alapitó kögyüllés is, hol Gombos Csaba ki lett választva a motros klub elnökének. Az első hivatalos munka engedélyt a klub 1997. Áprilissában kapja, mint sport egyesület, és ezutal az első megalakult motoros klub lett a városban, és az eslő ötben volt  ország szinten. Mar a következö évben, junius 26-tól 28-ig meg lett szervezve az első motoros találkozó a „Lehel“ sport pálján. A talalkozót meglátogatták a motrokat kedvelők hazánk minden tájáról, de  voltak vendégek Német országból, az Osztrákoktól, Magyarországról, Romániából, Talijánoktól, Bolgáriából … úgyhogy már akkor a motros találkozó nemzetközi jellegeket öltött. A találkozót a helyi lakóság is támogatta. Ezen az első motoros találkozón meg lett tartva az első gyülés ih ahol a motros klubok elnokei, országunk szerte, megbeszélte hogy megalakitják a közös motros egyesületet orszagos szinten. MK „Road Flyers” ma is tagja a Szerbiai motros egyesületnek (MAS). A klub tartott egy szünetet a 90-es háborús években, amikor nem szervezett motros találkozókat.

   A „Muzslyai szövetkezet” mezögazdasági egyesület 2001- ben bérben ad egy helyiséget a klubnak. A tagok saját munkájukkal és a szponzorok segitségéevel  álllitják helyre az akkori elhanyagolt és féelig romos állapotban állo helyiségeket, amelyek idővel szebbe és jobbá alakultak át. 2003-ban meggyártják a háromkerekü motrot ugynevezett „trajk”, melyet a „buba” motorgépkocsiból alakitottak at, mely manapság is a különlegessége a klubnak.

   A 2004-es évtöl kezdve a motros klub rendszeressen megszervezi a motros találkozót, melyek idövel minnél jobban és jobban látogatottak. A meleg bevárás a kapun egy házi pálinkával már védö jelünként szolgál, melyröl messzire ismertek vagyunk a motros világban és a motrozás kedvelöi közt, ahogy az országunkban ugyan ugy külföldon is. Ezmiatt sokan szivessen vissza jönnek évröl évre, de a szép benyomásukat is hirdetik tovább. A házi gazdák a jó étkezés, szórakozás, barátkozás mellett  megismertetik vendégeinket a város és a táj érdekességeivel, turisztikai látványosságával.

   A motros klub tagjai évente lemennek 40000-50000 kolómétert és meglátogatnak kb.50 motros találkozót ahogy országon belül,  úgy külföldön is.

   Klub és a tagok a motrozás mellett sok figyelmet szentelnek az humanitáris munkához : önkéntes véradás, már tradicióvé vált ajándékozás a mozgás sérült gyerekeknek Nagybecskereken, ajándékkiosztás a mikulás és Karácsonyi ünnepekre az ovódások számára Muzslyán…meginditotta az általános iskolások kébzését-megismerkedését a közlekedési szabályokkal, melyek a „Szervó Mihály „ általános iskola tanulóinak van szánva, a  rendörség közreműködésével. Kiséri és támogatja a külömböző féle rendezvényeket a város szintjén, ugyanakkor közre müködik és kisegiti a többi szervezeteket is Muzlyán. Segitséget nyújtott az újra megszervezett motros versenyen Nagybecskerekben „nagy dij Nagybecskereknek“ név alatt, és ezzel hozzájárult a hossú motrozási hagyomány felelevenitéséhez melyet a nagybecskerekiek hosszú évek óta szerveztek és melyekröl ismertek voltak.

   Manapság a klub 55 tagot számlál és együtt az elnökkel Takács Józseffel folytatja a motrozás hagyományát, a város bemutatását, terjesztve a meleg vendégfogadást és humanitást, egyrészt meg emlékeztet bennünket: vezess, de ne gyorsabban mint az örző angyalod!

Road Flyers - motorosklub

Takács József

Elnök

Cím: Kun Béla u. 103 sz.
Muzslya, 23206

A Lehel Sportegyesület – labdarúgás

   1941 tavaszán, a német megszállást követően elindult a kezde­ményezés a labdarúgás beindítására, és az év nyarán megalakult a Lehel Labdarúgó-egyesület. Elnöke Simon Ferenc, edzője Ludányi András lett. A játékoskeret a fentebb említett játékosokból alakult ki. Az újabb játékosok Tápai András (mészáros), Tóth Péter, Békési József, Zsidai Péter, Sztojkó József, Erdei János, Sziveri Mihály, Pakai Imre, Horváth András, Kálmán István, Tápai (Csányi) János voltak, a tartalék játékosok Szabó András és Táborosi Kálmán, az állandó játékvezető pedig a nagybecskereki származású Vencel Pál, aki Muzslyára nősült, és helyben élt. Tápai András visszaemlékezése szerint: „…A mezünket annak a pilótának az ejtőernyőjéből készí­tették a muzslyai szabók, akinek az áprilisi háborúban lelőtték a repülőgépét, ő pedig ejtőernyővel kiugrott a gépből, a Bega folyóba esett, de sajnos nem élte túl a tragikus balesetet…  

   A cipőinket részben kaptuk, részben a helybeli cipészek készítették, bőrstoplikkal. A Le­hel sportpályája az iskolával átellenben lévő községháza udvarában volt, egy füvetlen területen, mondanom sem kell, hogy néztünk ki egy fölvágás, becsúszás után. A késő délutáni órákban edzet­tünk, miután a többség hazaérkezett a határból. Futball-labdánk fűzős volt, vigyázva fejeltünk, mert a fűző sok esetben sérülést is okozhatott. Ez a pálya, a templom és a községháza között, kisebb volt a megengedettnél. Kidolgozott, edzett legények voltunk. 1941–42-ben megalakult a Bánsági Labdarúgó-szövetség, amelynek Nagybecskerek lett a központja. Ebben a versenyosztályban játszott a Lehel is.

   A második világháború után a helybeli ifjúsági szervezet elnöke, Horváth Gábor kezdeményezte a labdarúgócsapat újraélesztését és a járási versenyfokozatba való benevezését.

   1946-ban a Lehel pályája átkerült a központi iskola udvarába. A helybeliek sok-sok órát dolgoztak ingyen, hogy az óvoda és az iskola közé megépüljön a futballpálya az öltözőkkel, padokkal, ahová az idejében érkezők leülhettek, a később érkezők állva kísérték a mérkő­zéseket. Egy-egy mérkőzést 400–500 lelkes futballrajongó szurkolt végig. Ha a Lehel gólt lőtt, a rezesbanda rázendített egy dalra, és ezzel is fokozta a szurkolók hangulatát.

   1948-ban a Lehel-labdarúgók ificsapata  eljutott a köztársasági elődöntőig. Ott az ellenfél nem volt más, mint a Crvena zvezda, amely igencsak megszenvedett a minimális, 1 : 0-s győze­lemért. Ez volt a Lehel labdarúgó-egyesület legnagyobb sikere.

   Karl Miklós elnök és Madarász Sándor faluelnök elhatározták, hogy a Lehel számára új focipályát építenek a bolgársoron, a telek magántulajdonban volt. Hosszú időre volt szükség, míg rendezték a tulajdonjogokat, hogy a focipálya megépülhessen. Az 1969/70-es bajnokságban az új összetételű vezetőség, Vinyei János elnök, Svertecki György titkár és Juhász Lajos pénztárnok szemléletváltást hozott a csapat fiatalításával, új elképzelésekkel, kiépült a pályán a sportközpont – öltözőkkel, irodahelyiségekkel, 500 férőhelyes lelátóval, segédpályával, kispályával, amelyet később kiaszfaltoztak, és amelyet majd a kézilabdázók használtak, használnak –, a hetve­nes években sok magasabb versenyfokozatú csapatnak sem voltak olyan feltételei. A sportközpont kiépítéséhez szükséges anyagiak egy részét a helyi járulékból fedezték, a másik részét az önkéntesek hozzájárulásából. 1970-ben a Lehel focistái a Szeghalmi Medosz csapatával mérkőztek meg Magyarországon, és vették fel a kapcsolatot.

   A huszonegyedik század elején, új szemléletváltásként, a serdü­lőiskola beindítását tűzte ki célul a vezetőség, az iskola diákjainak korosztályonként való bekapcsolásával. Ennek eredményeként egy idő múlva több tíz gyerek kergette a labdát a Lehel pályáján. Lassan, de folyamatosan épültek be a gyerekek az ifjúsági és az első csapat keretébe. A csapat a községi versenyfokozatban szerepelt, váltakozó sikerrel. Ebben az időszakban kialakították a segédpályát, és a labda­rúgópályát részben kivilágították. Most a gyerekek száma meghaladja az 50-et is. A sportközpontot felosztották a labdarúgók és a női kézilabdázók között, közössen használják.

Lehel FK

Váci Mihály

Elnök

Cím: Hunyadi János u. 112 sz.
Muzslya, 23206

A Lehel Női Labdarúgóklub

Abból a célból, hogy a labdarúgást és a sportolást minél jobban és szélesebb körben népszerűsítsék a fiatalok körében, 2019 tavaszán megalakult a Lehel Női Labdarúgóklub Muzslyán. Az első összejövetel és edzések is azt bizonyították, hogy a lányok körében is igencsak közkedvelt eme sport, ugyanis a kezdetektől fogva közel 40 általános-és középiskolás lány jár edzésekre, illetve mérkőzésekre. Köszönve a folytonos munkának, a folyamatos fejlesztéseknek és a topolyai TSC Labdarúgó Akadémiával kialakított szoros együttműködésnek, a Lehel Női Labdarúgóklub az elmúlt idényekben a kimagasló második helyen végeztek a Vajdasági Női Labdarúgó-liga északi csoportjában. Fontos kiemelni, hogy a muzslyaiakon kívül a klub keretében szép számú nagybecskereki, erzsébetlaki, lukácsfalvi, torontálszécsányi, zsigmondfalvi, eleméri és aradáci lány is edz. A csapat eddig részt vett néhány hazai és nemzetközi tornán, amelyekről elismerő szavakkal és példamutató eredményekkel tértek haza.

ZFK Lehel

Kurunci Csaba

Elnök

Cím: Hunyadi János u. 112 sz.
Muzslya, 23206

Lehel kézilabda klub

   „Ha még nem hallottad senkitől ma…”, a „Lehel” K.K. a mai nevén 1957-ben alakult meg. Történelmi úttörői Lendvai Péter torna szakos és Karl Miklós történelem szakos tanár, a  Szervó Mihály Általános Iskola dolgozói , valamint Visnyei János muzslyai lakos és sportkedvelő voltak. A szakosztályokban férfi és női csapatok működtek párhuzamosan.

   1957 óta különböző fokozatokban versenyzett a klub. A Községi, Tartományi és Köztársasági ligák különböző versenyein vettek részt, valamint játékosaink a válogatott capatokban is játszottak.

   1963-ban a „Lehel” női csapata a Jugoszláv Kupa nyolcaddöntőjét játszotta.

Kiemelt muzslyai játékosok: Budai Anasztázia, Ispánovity Mónika.  Nem muzslyai születésűek, de a „Lehel” női csapatnak nagy sikerrel játszottak: Zsivkovity (Lavko) Jelena, Begánovity Olivera.

1957 óta tizenkét elnöke volt a klubnak: id.Csanádi János, id.Tóth Péter, id.Borbély Károly, Törköly István, Bíró Mihály,Mezei Péter, Juhász Béla, Hallai Gergely, Sztájity Lázár, Szűcs András, ifj.Borbély Károly, Lévai Ferenc. A mostani elnök Bálity Mihály.

„…Legyen ma is szép napod. …”

Rk Lehel

Ivana Batinica Kičin

Elnök

Cím: Magyar Kommün u. 9 sz.
Muzslya, 23206
Kincstári számla: 840-34008763-64
Banki számla: 325950060005130574
Deviza számla: RS35325960160000764972

Háló – Közösségfejlesztő Keresztény Egyesület

   A Háló a katolikus-keresztény közösségek Kárpát-medencei, magyar kezdemé­nyezésű mozgalma. A Délvidéki Háló a Kárpát-medencei Háló egyik régiója.

A Délvidéki Háló célkitűzése a magyar katolikus keresz­tény lelkiségi mozgalmak, az egyházközösségben működő közös­ségek és karitatív szervezetek tagjai, a keresztény értékrendet valló pedagógusok, vallásos fiatalok, családosok közötti kapcsolat építése és ápolása, a közösségi egyház építése. A Hálónak nincs hagyományos értelemben vett tagsága. A leglazább kötődés, ha valaki egy-egy ta­lálkozón megjelenik. Közöttük vannak olyanok, akik rendszeresen visszajárnak, ezekben a személyekben kialakult a Hálóhoz, a közös­séghez való kötődés. Vannak olyanok, akikben megérik az elkötele­zettség igénye, hogy feladatot, felelősséget vállaljanak, illetve részt vegyenek a Háló szervezésében mint önkéntes munkatársak, úgynevezett bogozók…

A Délvidéki Háló 1997-ben Adán alakult, és feladatául tűzte ki, hogy feltérképezze és összekapcsolja a magyar keresztény kis közösségeket Vajdaság területén. Az első Háló-találkozót a Délvidéken 1997-ben rendezték meg Zentán.

A Háló Közös­ségfejlesztő Keresztény Egyesület székhelye ma Muzslyán van, a Magyar kommün 12. szám alatt. Elnöke és hivatalos képviselője 2005-től Halmai Tibor. Az egyesület évente 12–14 rendezvényt, találkozót, képzést, lelki gyakorlatot és tábort szervez, valamint utazásokat a Kárpát-medence más régióiban megrendezésre kerülő hálós programokra.

A délvidéki programok közül legtöbb az egy napos találkozó, amelyet önkéntes munkatársaink a saját körzeteikben szerveznek. Évente egy alkalommal délvidéki több napos regionális találkozóra kerül sor, amely az idén mint már több alkalommal is, a muzslyai Emmausz Kollégiumban volt november 9-10-én. (csoportkép a novemberi találkozóról-beszámoló olvasható és több kép található a Nagybecskereki egyházmegye honlapján itt: http://www.catholic-zr.org.rs/utazunk-erkezunk-talalkozunk/

Az utóbbi három évben a mozgalom megkülönböztetett figyelmet fordít a keresztény ifjúság megszólítására és felkarolására. Ennek érdekében évente egy, vagy két délvidéki szintű találkozót szervezünk, valamint a Kárpát-medencei ifjúsági találkozókra való eljutást biztosítunk fiataljainknak. Az idei Délvidéki Ifjúsági Háló találkozót november 30-december 1-én, az Emmausz Kollégiumban szervezték meg fiataljaink.

Csoportkép az ifi találkozóról-beszámoló olvasható és még több kép található a Nagybecskereki Egyházmegye honlápján itt: http://www.catholic-zr.org.rs/delvideki-halo-ifi-talalkozo-muzslya-egyeni-es-kozossegi-karizmaink/  

Önkéntes munkatársaink, bogozóink évzáró találkozójának szintén az Emmausz Kollégium biztosított helyszint 2019. november 30-án. Beszámoló és képek az önkénteseink évzáró találkozójáról a Nagybecskereki egyházmegye honlapján található itt: http://www.catholic-zr.org.rs/merjunk-emberhalaszokka-valni/

Háló - logo

Halmai Tibor

Elnök

Cím: Magyar Kommün u. 12 sz.
Muzslya, 23206

Sziveri János Művészeti Színpad

   A muzslai Sziveri János Művészeti Színpad 1992 őszén alakult, s a következő évben, 1993-ban jegyezték be hivatalosan, civil szer­vezetként. Azóta is folyamatosan működik. A művészeti színpad megálmodója és megalapítója N. Czirok Ferenc moholi születésű, Muzslyán élő író, költő. A színpad azzal a céllal alakult, hogy a huszadik század egyik legnagyobb magyar költője, a muzslai szüle­tésű Sziveri János szellemiségét éltesse tovább, maga köré gyűjtse a művészetek valamelyik ágával foglalkozó fiatalokat, és lehetőséget nyújtson nekik tehetségük kibontakoztatására és fejlesztésére…

   A szervezet alapító tagjai többek között Tóth Béla, Rácz János, Juhász Illés, Budai Rozália muzslai művészetkedvelők, valamint Csányi Erzsébet irodalomtörténész, N. Kiss Júlia színművésznő, Bogdán József pap költő, Marcsók Vilma magyar szakos tanárnő stb. A művészeti színpad a muzslai Petőfi Sándor MME kultúrházának emeleti részében kapott helyet – egy szűk kis irodahelyiséget –, amely semmilyen vonatkozásban sem felel meg tevékenységének, ezért rendezvényeit a könyvtárteremben, a nagyteremben vagy a Magyar Ház nagytermében tartja. Az elmúlt huszon-egynéhány év alatt számos irodalmi estet, képzőművészeti kiállítást, filmestet rendezett, nyolc színdarabot vitt színre. A muzslai Zeppelin Rádió működése idején három évig közvetítette Mi szél hozott? című irodalmi műsorát, amelynek főszerkesztője N. Czirok Ferenc volt. Hogy a művészeti színpad tevékenysége nemcsak Muzslán, hanem Vajdaságban és a Kárpát-medencében is jelentős, arról pályázatai és a kiadásában megjelenő Sikoly c. irodalmi és művészeti folyóirat tanúskodik. A Sziveri János Művészeti Színpad 15 alkalommal hir­dette meg vajdasági szintű verspályázatát, amelyen fiatal vajdasági, magyar nyelven alkotó versírók vehetnek részt. A pályázat zsűrije immár hatodik éve egyetlen díjat oszt ki – ez pedig a pályázatra beérkezett kéziratok közül a legjobbnak minősített pályamű ver­seskötetben való megjelentetése. Ezen a pályázaton számos olyan vajdasági fiatal irodalmár részesült díjban, akik azóta is a vajdasági magyar irodalom jeles személyiségei: többek között Danyi Zoltán, Szűts Zoltán, Szakmány György, Virág Gábor, Lennert Móger Tímea, Bencsik Orsolya. Csík Mónika, Terék Anna, Erdélyi Ákos, Czirok Attila és Móra Regina verseskötetei, valamint a Szélnek feszül a táj c. versantológia a pályázat legjobb kézirataiként láttak napvilágot kötet alakjában.

   1995 és 2001 között a művészeti színpad hét alkalommal hirdet­te meg a Bábel című vajdasági szintű esszépályázatot, s jelentette meg évente, kötet alakjában, a díjnyertes esszéket. Az esszépályázatok díjazottjai többek között Szerbhorváth György, Mészáros Zoltán, Sándor Zoltán, Nagy Farkas Dudás Erika, Utasi Csilla.

   A fent említett kiadványokon  kívül kiadásában több muzslyai irodalmár (Kovács László, Tóth Béla, N.Czirok Ferenc, Czirok Attila és Kovács Jolánka) kötete jelent meg.

   A Művészeti Színpad eddigi elnökei N. Czirok Ferenc, Kovács László, Juhász Illés, Sándor Zoltán, Czirok Attila, Kovács Jolánka és Ispánovity Endre voltak.

Sziveri János Művészeti Színpad

Kovács Jolánka

Elnök

Cím: Magyar Kommün u. 39 sz.
Muzslya, 23206

A muzslyai vadászok egyesülete – Krasnica

A muzslyai település kialakulásával olyan telepesek is érkeztek, akik vadászattal is foglalkoztak, tehát mondanunk sem kell, hogy néhány év után, 1932-ben Muzslyán is megalakult a vadászegyesület Fácán néven. Az első elnök Csordás András volt. Mivel ebben az időben a település is önálló volt (1905-től), vele együtt a muzslyai vadászok egyesülete is. Az akkori vádászegyesület szabályai megegyeztek a maival: a vadak életben tartása, a kártékony állatok megfelelő szám­ban tartása a természeti ökoszisztémákhoz viszonyítva, az egyensúly létrehozása és fenntartása. Az első vadászegyesület tagjai: Kónya István, Kónya Mátyás, Palatinus István, Kenderesi Péter, Kazi Sán­dor, Rózsa Sándor, Rózsa János, Szitás Péter, Gombos Antal, Bakos Lázár, Viola István és Borsos József…

   Talán ebben az időben volt a leggazdagabb a vadállománya a mindenkori vadászegyesületnek – a feljegyzések, elmondások, megsárgult fényképek erről tanúskodnak. A nyúl mellett több kapitális őze, bakja, természetesen vaddisznaja is volt, nem említve a szárnyasokat. Abban az időben kevesebb vadász volt, és a vadászetikát jobban tiszteletben tartották (a háborúk évei mindig kivételt képeztek). 1944 decemberében alakult meg hivata­losan az önálló egyesület. Az ötvenes években rövid ideig (1950-től 1952-ig) a nagybecskereki vadászegyesülethez tartoztak, ebben az időszakban a vadállomány állandósult, nagyon sok szárnyas volt a muzslyai lapályos, nádas területeken.

1974-től kezdve 5600 hektáron gazdálkodhatnak. Gondos, tervszerű vadgazdálkodással helyreállíthatták a termé­szetes állategyensúlyt. 1980 óta tagjai voltak a vadászszövetségnek, de önállóan gazdálkodtak, ennek eredménye a fokozott vadgon­dozás, a tervszerű vadállományról szóló nyilvántartás (évenkénti számlálás), megfigyelés, óvintézkedés, telepítés, téli etetés, meghatá­rozott számú vadállat kilövése, fiatal vadászok beiktatása, nevelése, a vadászetika tiszteletben tartása, amely jellemezte és jellemzi a vadászegyesület működését. A legtávolabbi vadászterület mintegy 18 kilométerre van a falutól, a nagy távolság nagyobb odafigyelést, ellenőrzést, felügyeletet, hatékonyabb intézkedést igényel. A vadá­szok egyesülete minden évben folyamatosan fácáncsibét telepít, hogy növelje és javítsa a fácánállományt. A Tisza mentén lévő vadászlakot állandóan javítgatják, tatarozzák (önerőből és a helyi közösség anyagi ráfordításával), ezzel javítják a vadászlak állapotát, hogy az idelátogató külföldi (olaszországi) vadászturistákat visszalá­togatóként tudják fogadni. 2010-ben az egyesületnek 105 tagja volt. A vadászegyesület elnökei az elmúlt időszakban: Csordás Ferenc, Tóth Ferenc, Kocsis Pál, Molnár Ede, Tóth Ferenc, Restás Ferenc, Gyömbér István (Zsuzsi), Kálmán Sándor, Palatinus János, Tézsla Nándor, Labanc Lázár, Gombos Géza, Lackó György, Kaslik József, Báló József, Lackó György. Most az egyesület elnöke Radosavljević Davor.

Muzslyai vadász egyesület - Krasznica

Radosavljević Davor

Elnök

Cím: Magyar Kommün u. 42 sz.
Muzslya, 23206

MAKK - Muzslyai amatőr képzőművész klub

A klub 2000. augusztus 22-én alakult meg. Ugyanebben az évben önkéntes munkával és a Muzslyai HK anyagi támogatásával sikerült átalakítani a
„Petőfi Sándor” MME nyári szinpadának öltöző helységeit. És igy az év december 02.-án ünnepélyesen megnyítóttuk a „MAKK” klub helységeit .
A klubnak eddig 305 tagja van. Legnagyobb része fiatalok és gyerekek, közülük a legfiatalab 2004.-as, a legidősebbek pedig 1936.-ban születtek.
Eddig részt véttünk 166 kiállításon itthon és külfödön, de legtöbször a „Magyar házban” Muzslyán. E kiállitásokon több mint 4 687 alkotást mutattunk be a nézőknek. Több müfajban vannak alkotóink igy például vannak festöművészek művészfotósok, intarzisták, sós kerámiások, rézdombor és fa faragó művészek,valamint szalmaképeket és szárazviágkép alkotók. Hetente két alkalomal találkozunk a klub helységeiben, még pedig csütörtökön 18 – 20 óraig, valamint vasárnap 10 – 12 óraig. Ez alkalmakkal alkotunk, szorakozunk és társalgunk.
MUZSLYA 2019. december

MAKK

Juhász István

Elnök

Cím: Arany János u. 52 sz.
Muzslya, 23206

Az Önkéntes Tűzoltótestület

   A település létrejöttével egy időben alakult meg az önkéntes tűzol­tószolgálat Muzslyán, ez a Monarchiában szinte szent kötelezettség volt. Különösképpen, ha tudjuk, hogy a telepesek fő foglalkozását a mezőgazdaság képezte. Minden telepesház udvarában széna-, szalma-, here-, lucernakazlak, kukorica-, napraforgószárkúpok voltak, amelyek gyúlékonysága sok esetben tűzveszélyt jelentett. A telepesházak plafonjai nádból készültek, ami különösen a fűtési időszakban (a kemence, rakott tűzhelyek miatt) tűzesetre adott lehetőséget. Ezért óvintézkedésként indokolt volt a tűzoltószolgálat megalakítása. Sok esetben a felnőttek figyelmetlensége, a gyerekek gondatlansága miatt keletkezett tűz, de előfordult szándékos gyúj­togatás is…

 

   Muzslyán a település létrejöttével egy időben alakult meg a tűzoltószolgálat, amely a nagybecskereki szolgálathoz tartozott, mint maga a tele­pülés is.

   A muzslyai ÖTT védőszentje Szent Flórián. Az aratás és cséplés alatt, július 1-jétől augusztus 10-éig két-két személy tartott állandó ügyeletet a község­háza szertárában 20 órától reggel 5 óráig, egy pár lovat és kocsit a község biztosított. Felszerelésüket fokozatosan és folyamatosan korszerűsítették.

   A tűzvédelemre, az azt megelőző feladatokra, a versenyekre, a fiatalok toborozására, képzésére szorítkoztak. Az 1970-es évekbentűzoltókocsit kaptak a várostól, ami nagy előrelépést jelentett: hatékonyabbakká váltak, gyorsabban érkeztek bevetésre, előbb kezdték az oltást. 1981/82-ben a Hunyadi János és a Testvériség-egység utca találkozásánál lévő, háromszög alakú területen kiépült a tűzoltólaktanya, honvédelmi és társadalmi önvédelmi központ, amely abban az időben korszerűnek számított. A tűzoltók ide köl­töztek át, a volt épületüket néhány év után lebontották, és a helyén parkot létesítettek. Az ÖTT az egyik legtömegesebb, legjobban szervezett egyesület a helyi közösség területén. A versenyeken kimagasló eredményeket érnek el minden versenykategóriában, a fiúk, lányok mezőnyében egyaránt. Erről a több száz serleg, plakett, emlékérem, oklevél, kitüntetés tanúskodik az egyesület épületében. A néhai JSZSZK szövetségi, köztársasági, körzeti, községi versenye­iről rendre dobogós helyezésekkel tértek haza. Legnagyobb sikereik egyikét 2001-ben a XIII. Nemzetközi Ifjúsági Tűzoltóversenyen érték el, amelyet a finnországi Kuopióban rendeztek meg. Ezen a nemzetközi „tűzoltó-olimpián” 23 ország 44 csapata vett részt, ebből nyolc lánycsapat volt. A muzslyai lányok a harmadik helyen végeztek a lengyel és a szlovén csapat mögött. Ez minden idők legnagyobb sikere a muzslyai tűzoltó-egyesület számára. Nagyon jó kapcsolatot ápolnak a környező települések egyesületeivel, a magyarországi Mindszenttel stb.

   Az ÖTT elnökei: Joó Pál 1893 (ekkor még a városhoz tarto­zott a testület), Benedek Zoltán 1908 (ő volt az első önálló ÖTT elnöke), Táborosi György, Csada Frigyes, Fiser Mihály, Veskov Radivoj, Stakić Zaka 1933–38, Belan Domenik 1938–1941, Riff Péter 1941, Tóth Ferenc, Riff Béla, Csordás Illés 1967–71, Katona János 1972–1980, Szekeres János 1980–1984, ifj. Molnár János 1984–1988, Juhász Mihály 1989–1992, Jaksa Zoltán 1992–1999, Bodó Géza 1999–2004, Tripković Miroslav 2004–2008.

   Bata Dezső 2008 óta az egyesület elnöke. Sok magas szintű tűzoltói kitüntetésnek tulajdonosa. Külünböző oklevelet kapott az önkéntes tűzvé­delem területén elért kimagasló eredményéért, a fiatalokkal való több évtizedes önzetlen foglalkozásáért. Bata Dezső sokat tett és tesz a muzslyai ÖTT jó hírnevének öregbítéséért.

Tűzóltó egysület - Muzslya

Bata Dezső

Elnök

Cím: Bratstva Jedinstva u. bb sz.
Muzslya, 23206

Muzslyai ifjúsági fórum

Az ifjúság szervezkedésére Muzslyán már az első civil szervezetek megjelenésekor megtörtént, akkor még az egyesületek alosztályaiként. Az első hivatalos és bejegyzett szervezet 2000-ben alakult, Muzslyai Ifjúsági Szervezet (közismert nevén a MISZ) név alatt, amely 2009-ben a Muzslyai Ifjúsági Fórum (MIF) nevet vette fel. Az évek során a számtalan jótékonysági megmozduláson kívül a helybeli fiatalok óriási figyelmet fordítottak az ifjúság helyzetének javítására (előadások, szórakoztató estek, sportnapok…) és aktívan részt vettek a település társadalmi életében is. A jelenlegi Ifjúsági Fórum elnöksége 2019. márciusában alakult meg, elnökasszonya Ispánovity Klaudia. A szervezet mintegy 30 tagot számlál, akik 14 és 20 év között vannak. A már az előbbiekben felsorolt tevékenykedéseken kívül a fiatalok manapság nagy szerepet vállalnak más civil szervezetek eseményeinek lebonyolításában (Pásztor-nap, Mikulás-bál, Föld-napi akciók…).

Muzslyai ifjúsági fórum

Miklós Adrián

Elnök

Cím: Magyar Kommün u. 42 sz.
Muzslya, 23206

Zenészek egyesülete

   A muzslyaiak, nehéz életkörülményeik ellenére is, mindig jól és nagyokat tudtak szórakozni. Ezt bizonyítja a Torontál hetilap 1892. június 30-ai számában megjelentettet cikk, amelyet a látogató újságírók írták: „Végre bemegyünk a nagyvendéglőbe. Ott aztán van élet. A fiatalság a nagyteremben járja a csárdást, igazi magyar cigány muzsikája mellett, annyi illemmel és szolidsággal, amennyit az összes elit bálokon fel nem fedezhetni. A nép pedig tovább táncol. Úgy se tart már sokáig. Péter és Pál napján kezdődik az aratás, akkor aztán vége a mulatságnak.”…

   2002-ben Tóth Árpád kezdeményezésére megalakították a Zenészek és Énekesek Egyesületét azzal a céllal, hogy a minőségi, igényes zenét felkarolják, lehetőséget adjanak a fiatal, tehetséges zenészeknek, énekeseknek a kibontakozásra, kapcsolatot teremtsenek a hasonló egyesületekkel. Az egyesület székhelye a Muzslyaiak Klubjának udvarában van. A egyesület jelenlegi elnöke Bajusz Arnold.

   A helyi zenészek 1978 óta minden év januárjában a helyben működő zenekarok, mindenekelőtt a zenészek és hozzátartozóik számára reggelig tartó mulatozást, ún. zenészújévet szerveznek. Ennek több szerepe is van. A zenészeknek alkalmuk adódik megismerkedni más zenekarok repertoárjával, ugyanakkor a családjukkal, a párjukkal tölteni egy táncestet, amelyen csak meghatározott ideig lépnek fel muzsikálni. A zenészújév olyan értelemben is rendhagyó, hogy a zenekaroknak alkalmuk nyílik a szakma előtt a maximumot nyújtani; sikeres szereplésük növeli tekintélyüket, várható fellépéseiket az évben vagy egy későbbi időszakban. A zenészújév iránt hagyományosan nagy az érdeklődés, legtöbbször a Petőfi Sándor MME nagytermében.

   A Zenészek és Énekesek Egyesülete évente megszervezi ezt a sajátos, Vajdaság-szintű zenei megmozdulást, amelynek célja a vajdasági magyar szórakoztató zene ápolása, a fiatal, tehetséges énekesek, szövegírók, zeneszerzők felkutatása. Az első Líra Popfesztivált 2005-ben rendezték meg fiatal tehetségek számára, akik addig még meg nem jelent magyar szerzeményekkel léphettek fel. E fesztivált nyáron szokták megtartani, miután pályázat útján felhívással fordulnak az érdekeltekhez, hogy a megadott időn belül nevezzenek be a fesztiválra.

Molnár Gábor

Elnök

Cím: Magyar Kommün u. 42 sz.
Muzslya, 23206

Muzslya Motorosklub

A közelmúltban (2008-ban) a muzslyai Road Flyers Motorosklubból a tagság és a vezetőség egy része kirajzott, és új motorosegyesületet hoztak létre – ez a Muzslya Motorosklub. Ez a motorosegyesület is hasonló célokért, tervek megvalósításáért száll síkra: a motorozás népszerűsítése, kapcsolatteremtés a többi motorosszervezettel stb. Az egyesület elsődleges célja, hogy megteremtse a saját otthonát. Egy évvel az alakulásukat követően a Révész Antal utcában létre­hozták saját helyiségüket, amelyet klubhelyiséggé alakítottak át. 2019-ben a Helyi Közösség tanácsának jóvoltából a Magyar Ház udvarában kaptak klubhelyet. Évenként július/augusztus hónapban megszervezik a Lehel sport­központban a motorosok találkozóját… 

   Ezeken is részt vesznek a kör­nyéki és a távolabbról érkező motorosok. A találkozók esti óráiban ismert rockegyüttesek szórakoztatják a motorosokat és a részt vevő vendégeket. A motorostalálkozók szombatján a motoros felvonulás igazán vonzó látványosság a helyi lakosság számára, amikor több száz motoros rendőri kísérettel felvonul a város központjáig és vissza. A muzslyai motorosok év közben több humanitárius rendezvényt szerveznek, illetve vesznek részt rajtuk.

Moto klub Mužlja

Borsos Endre

Elnök

Cím: Magyar Kommün u. 42 sz.
Muzslya, 23206

Muzslyaiak klubja

   A Muzslyaiak Klubját a Muzslyai Újság szerkesztősége alapította meg. Mindez 2000 januárjában történt. Azon a dátumon a Muzslyaiak Klubja lett a Muzslyai Újság kiadója. Céljai a muzslyai lakosság múltjának, hagyományainak felfedése, azok lejegyzése és átadása a jövő nemzedékeinek. Mint minden közösségnek, Muzslyának is vannak jellegzetességei, hagyományai… A település több mint százéves múltra tekint vissza, van faluképe, háborítatlan csendje. A néhány civil szervezettel karöltve hozzászól közösségünk közéleti tevékenységéhez, folyó eseményeihez anélkül, hogy bármelyik párt befolyása alá kerülne. Munkáján keresztül a jövő alakulását is igyekszik egyengetni…

   Tehát, a Muzslyaiak Klubja az egy pártmentes polgári egyesület, amely szülőfalunk és környéke hagyományainak felkutatása és ápolása, a Muzslyán élők és az elszármazottak kapcsolatainak szorosabb kiépítése és elmélyítése, a környéken létező anyanyelvű tájékoztatás magasabb szintre emelése, az iskola munkaköri alapfeltételeinek megteremtése és biztosítása, a testvér települések felkutatása és a kialakult kapcsolatok ápolása, stb., érdekeiért tevékenykedik. A Muzslyaiak Klubja Magyar Házként tevékenykedik. Ezért az otthonát Magyar Háznak is hívják. Berkeiben működött a Teleház is. Évente háromszor szervez könyvvásárt, ahol a polgárok az Anyaországból érkező könyveket tudnak vásárolni. A Muzslyaiak Klubjának programja úgy lett összeállítva, hogy mindenki, aki tenni kíván, állást foglalhasson, akarata érvényesülhessen, hozzászólhasson, hisz ma ez nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is. A Muzslyaiak Klubja céljait, programját a demokrácia érvényesítésével tudatos, magatartással kívánja megvalósítani. A Muzslyaiak Klubja Támogat minden olyan ötletet amely a megmaradásunk és magyarságunk, valamint településünk céljait szolgálja.

Eddigi elnökei: Kovács László 2000-2015, Liptai Szabina 2015-2019, Sztojkó József 2019-2019, Juhász Törköly Krisztina 2019-

Muzslyaiak klubja

Juhász Törköly Krisztina

Elnök

Kapcsolattartó személy: Sztojkó József Cím: Magyar Kommün u. 42 sz.
Muzslya, 23206

Méhészek egyesülete

Nincs írásos emlék arról, hogy a telepesek valamelyike méhészettel foglalkozott volna, de a két világháború között a Tisza mentén egy területet Mézesfalvának neveztek el. Valószínűleg ott tartották méheiket a muzslyaiak. Hogy kik voltak az első méhészek, hány családdal méhészkedtek, erről sem tudunk többet. A második vi­lágháborút követően kezdtek megalakulni a társadalmi szervezetek Muzslyán, így a méhészek egyesülete is. A múlt század hetvenes éveiben, pontosabban 1973-ban alakult meg a méhészek egyesülete 22 alapító taggal: Fiser István, Törköly Lajos, Karl János (Klószi, a kovács), Kapás Sándor, Kovács András, Hunka János, Kovács József (pékes) stb. A méhészegyesület a téli időszakban, amikor a méhesben kevesebb a munka, szakmai tanácskozásokat, előadásokat, méhésztalálkozókat szervezett…

   Az ilyen tanácskozások lényege a tapasztalat- és véleménycsere, a megfelelő intézkedések megtétele a méhbetegségek megelőzéséért. A méhészek számára az is fontos volt, hogy közösen lépjenek fel a méz- és méhtermékek eladásakor, felvásárlásakor, valamint annak érdekében, hogy az állam hangsú­lyozottabban támogassa a méhészetet. Emellett céljuk a méhészet mind nagyobb szerepvállalása és jelenléte a mezőgazdaságban (növények beporzása), a méhállományok szervezett szállítása, a mézkultúra serkentése, a méznek mint az emberi táplálkozás egyik fontos láncszemének a népszerűsítése a lakosság körében. A kor­szerűbb méhészkedés megalapozása érdekében fontos követni azúj méhésztendenciákat. A muzslyai méhészek szoros kapcsolatot építettek ki a nagybecskereki, a vajdasági méhészszövetséggel, valamint a környező méhészegyesületekkel. A muzslyai méhészek méhállománya átlagosan 30–50 család között mozgott. Főleg fekvő kaptárokkal méhészkedtek, és a méheiket évente több méhlegelőre is szállították: a Delibláti-homokpusztára és Szerbiába az akácra, a Fruška gorára a hársra, napraforgóra a környező települések, szövet­kezetek nagyobb napraforgó-parcelláira stb. A méhészegyesület tag­jai közül néhányan az ezredfordulón csak a méhészetre hangolódtak, vállalva a méhészet napos és árnyoldalát. Bálint János, Lackó Attila, Torma Nándor rendszeresen részt vesznek a méhészfesztiválokon, -kiállításokon, -vásárokon. Az egyesület tagjai közül Bálint János és fia, Tomi rendelkezik a legerősebb méhállománnyal, bejegyzett méhészek több száz méhcsaláddal, és családi vállalkozásként, fog­lalkozásszerűen űzik a méhészetet.

A méhészek egyesülete helyiséget kapott a helyi közösség tanácsától a Piros Csizma udvarában, ott tartják a vezetőségi megbeszéléseket, itt vannak kiállítva az egyesület oklevelei, érmei. Minden évben közgyűlésen számolnak be az egyesület munkájá­ról, eredményeiről, terveiről. Az elmúlt időszakban, a tagság számbelileg is gyarapodott – vannak fiatal méhészek –, és állományban is erősödött. Az egyesület tagjai több mint 1800 méhcsaládról gondoskodnak.116 Az elmúlt időszakban a következő elnökök irányították az egyesületet: Torma István, Bálint János, Ko­vács Pál. A 2011-es közgyűlésen méhészlovaggá ütötték, nevezték ki: Bálint Jánost, Karl Jánost, Kovács Pált, Torma Nándort, Torma Istvánt, Lackó Attilát. Jelen pillanatban Mezei Péter az egyesület elnöke. Ők a muzslyai méhészegyesület követei, akik képviselik a muzslyai méhészeket.

Méhészek egyesülete

Mezei Péter

Elnök

Cím: Magyar Kommün u. 42 sz.
Muzslya, 23206

A muzslyai rádióklub – YU1GMN

A muzslyai rádióklubot 1950-ben karbidlámpa fénye mellett alapították azok a lelkes fiatalok (Kiss József, Sziveri János, Szőke István, Kovács István, Kónya Ernő, Sütő Sándor és Micsik József), akik már abban az időben ráéreztek a rádiózás jövőbeni szerepére, amelyet majd a társadalomban, az ember életében be fog tölteni. Abban az időben a faluban még nem volt villanyáram, hiszen 1951-ben kezdték bevezetni, és akkor is csak fokozatosan, volt, ahová az áram csak az 1960-as években jutott el. Az igazi tevékenységük csak 1956-ban vette kezdetét, amikor a lelkes kis csapat elkészítette az első házilag előállított adó-vevő készüléket (amely két különálló készülékből állt), be lett jegyeztetve, és nem­sokára megkapta a belügytől a működési engedélyt a YU1GMN hívójelre…

   Abban az időben rádiókapcsolatot teremteni a külvilággal nagy szó volt, ekkor történt a magyarországi ’56-os forradalom és szabadságharc is. A hatóság állandó ellenőrzése abban az időszakban elkerülhetetlen volt, akárcsak azoké a személyeké, akik az egyesü­letben tevékenykedtek. A klub akkoriban 50 tagot számlált.

A rádióklub mindenese Kiss József volt, aki szabadidejét családjá­nak és az egyesületnek szentelte. Mindent megtett annak érdekében, hogy az egyesület fejlődése, lendülete töretlen maradjon.

2006-ban a CQ WORLD WIDE versenyen (a rádióamatőrök olimpiáján) 7 MHz-en a fónia kategóriában a világon hetedik, Európában ötödik helyezést értek el, míg telegráfiában a világon az ötödik, Európában a harmadik helyen végeztek. Ezeken a ver­senyeken 48 óra alatt több mint 2000 kapcsolatot teremtettek a világ 140 országával. Ezek az eredmények önmagukért beszélnek. Nem jelentéktelen megemlíteni, hogy a több mint húszéves adó-vevők nem tudták felvenni a versenyt a korszerűbb technológiával rendelkező klubokkal. 21 megahertzen Európában első helyezést értek el, amiért plakettet kaptak a japán DX-versenyen, míg 7 MHz-en másodikok lettek. Akik még ma is aktívak: Szűcs József, Kovács László. A rádióklub elnökei, akik az egyesületet vezették az elmúlt 60 év alatt: Kiss József 1956–1978, Báló József 1978–1982, Papp Tibor 1982–1986, Báló József 1986–1994, Báló Ernő 1994-2012, Ivanko Mandić 2012-.

Antena

Ivanko Mandić

Elnök

Cím: Magyar Kommün u. 59 sz.
Muzslya, 23206

A Vöröskereszt helyi szervezete

   A muzslyai Vöröskereszt (kép) megalakulásának pontos időpontjáról nincsenek írásos okmányaink. Az ÖTT 1930. évi pénzügyi beszámolójának egyik tétele a kiadásoknál a következő: „5. Tagság díj a helyi Vöröskeresztnek 25 din.” Ebből kiviláglik, hogy akkor már létezett Muzslyán Vöröskereszt szervezet. Valószínűleg a helyi szociális gondokkal voltak elfoglalva.

   A Vöröskereszt helyi szervezete 1947-ben újraéledt, a helyi közösség tanácsában ténykedő szociális bizottsággal szorosan együttműködve fejtette ki tevékenységét…

   Az ezredfordulón 200 tagot számlált, és tíztagú vezetőség irányítja a szervezet munkáját, amely az önkéntes véradók összefogását, a vasárnap délelőtti vér­nyomásmérést, az idős betegek látogatását, jótékonysági akciókat foglal magában, valamint a múlt század kilencvenes éveiben az ún. népkonyha működtetését. Minden év októberében megszervezték, megszervezik a Napsugaras ősz rendezvényt az idős polgárok tiszte­letére. A helyi Petőfi Sándor MME otthonában alkalmi kultúrmű­sor keretében kedveskednek nékik. A mozgáskorlátozott időseket meglátogatják, és a helyi közösség tanácsának alkalmi ajándékát átadva próbálnak örömet szerezni nekik. Ilyen alkalmakkor a hát­rányos szociális helyzetű családoknak alkalmi csomagot osztottak ki (100–120). Nyilvántartást vezetnek a nagycsaládokról (öttagú vagy annál népesebb családok), 2010-ben 40 ilyen családról volt tudomásuk. 72 idős, magára maradt parasztháztartást tartottak nyilván ugyanabban az évben. Minden év májusában megszervezik a fogyatékossággal élő gyermekek találkozóját, társalgását, évente több egészségügyi előadást, képzést szerveznek, ahol orvosok, szakorvosok az előadók. Évente többször véradási akciót szerveznek az önkéntes véradók körében.

   Az egyesület jó kapcsolatot ápol a szomszédos falvak és városok egyesületeivel, a helyi tanács szociális kérdésekkel megbízott bizott­ságával, a helyi civil szervezetekkel, a Máltai Szeretetszolgálattal, a nagybecskereki Caritasszal. Velük közösen próbálják kielégíteni a település lakóinak szociális igényeit. A Vöröskereszt szervezetének elnökei: Rapos József, Dobrosavljević Jovica, Hallai János, Zombori András, Törköly Erzsébet, Hofgezang Rozália.

Vörös kereszt

Szalma Károly

Elnök

Cím: Magyar Kommün u. 42 sz.
Muzslya, 23206

Cukorbetegek egyesülete

A modern, rohamos tempóban fejlődő társadalom egyik új betegsé­ge a cukorbetegség. A valamikori táplálkozási rendszer feladása, az új életforma, szokások létrejötte nagymértékben hozzájárulnak ennek az alattomos, az ember szervezetének kikezdésére és lerombolására képes betegségnek a kialakulásához. A múlt század nyolcvanas-ki­lencvenes éveiben mind nagyobb számban jelentkezett e betegség Muzslyán is. Ekkor a Vöröskereszt helyi szervezetében előbb egy alosztályt alakítottak „cukrosok” néven. Majd miután meghatáro­ zott számú tagság alakult ki, hivatalosan is létrejött a Cukorbetegek Egyesülete… 

   A feladataik egyike, hogy feltérképezzék a lakosság körében e betegséggel élő személyeket, megszervezzék számukra a vasárnaponkénti vércukorszintmérést, előadásokat, bemutatókat tartsanak a helyes, egészséges táplálkozásról, életvitelről, mozgásról stb. Szoros kapcsolatot ápolnak a helyi és a városi Vöröskereszttel, az egészségház orvosi szolgálatával a többi civil szervezettel. A tele­pülés területén minden nagyobb civil, társadalmi megmozdulásnál jelen vannak. A nyilvántartás szerint több mint száz tagjuk van be­jegyezve. A „cukrosok” elnöke, Zombori András (119. kép) sokáig a Vöröskereszt helyi szervezetének volt az elnöke. A helyi közösség támogatását is élvezik, és a nyugdíjasokkal szorosan együttműködve valósítják meg a terveiket a téli időszakban. Állandó helyiségük a nyugdíjasok épülete melletti Vöröskereszt-helyiség.

Zombori András - elnök

Zombori András

Elnök

Cím: Magyar Kommün u. 42 sz.
Muzslya, 23206